Megd�bben�s, lep�d�tt arckifejez�s, t�gra ny�lt szemek, majd k�r�lbel�l t�z m�sodperccel k�s�bb sz�lesen vigyorg� ajkak �s boldog tekintet jellemezte Joelt.
Ezt m�ris igennek vettem, pedig m�g nem is v�laszolt semmit, de az arckifejez�se egy�rtelm�en pozit�v v�laszt jelentett, �gy �n is elmosolyodtam. Lehet nem kellett volna ezt tennem, de az emberek a hib�kb�l tanulnak. �n pedig hagytam, hogy az �let feladja nekem a leck�t.

• H�t persze! - ki�ltott f�l boldogan.
• K�sz�n�m – h�l�lkodtam.

El�kerestem a telefonomat �s �gy d�nt�ttem, hogy �rok egy �zenetet any�nak, hogy tudja, merre vagyok, �s ne f�ltsen. Legal�bb nem fogja sz�gyellni mag�t m�snap, ha nem l�tom becs�pett �llapotban.
M�r f�r�dn�m sem kellett, a tiszt�lkod�st erre a napra m�r t�bbsz�r is bev�geztem. Most nagyon h�l�s voltam magamnak, ami�rt belementem az ugr�l�sba.
Megk�rtem Joel-t, hogy sz�ljon az apj�nak is, m�g SMS-t �rok, � pedig szinte felt�pte az ajt�t �s hallottam, ahogy led�b�g a l�pcs�n. Elmosolyodtam �s k�zben bep�ty�gtem az �zenetet, majd elk�ldtem. Nem k�rtem, hogy h�vjon fel, vagy hasonl�, csak annyit �rtam neki, hogy a rezerv�tumban alszok, �s majd csak holnap megyek haza, de nem tudom, mikor, legfeljebb megcs�rgetem, ha elindultam hazafel�. R�viden meg�rtam, v�letlen�l se pr�b�ljon meg f�zni, ha nagyon �hes, csin�ljon szendvicset vagy rendeljen pizz�t. F�tt �tel is volt m�g a h�t�ben, sz�val rem�nykedtem abban, hogy nem pr�b�l meg szak�cskodni nekem.
Joel hamarosan visszat�rt, m�g boldogabban, mint egy perce. Ezek szerinte az apja is belement a hirtelen megtervezett ott-alv�s buliba. Fel�lltam az �gyr�l �s odamentem a ruh�s szekr�nyhez.

• Mit csin�lsz? - �rdekl�d�tt Joel.
• Csak n�zek magamnak valami cuccot alv�shoz – feleltem.

Bele�stam magamat az egyforma ruh�k tenger�be �s kiv�lasztottam a lehet� leghosszabb p�l�t, de a biztons�gom �rdek�ben m�g el�vettem egy s�t�t kock�s bokszer als�t.

• Bugyit ne adjak? - viccel�d�tt.
• Az van nekem is – nevettem.

Felkelt az �gyr�l, hogy meg�gyaljon, �n pedig addig gyorsan �tv�ltottam a p�l�kat. A k�zel t�rdemig �r� p�l� al� m�r k�nnyebb volt felvenni a bokszert, akkor m�r kev�sb� voltam zavarban.
Mire Joel k�sz lett, �n m�r bekapcsoltam a sz�m�t�g�p�t, ugyanis a z�lden villog� dobozka sz�momra azt jelentette, van internete.

• Itt alszol, hogy g�pezhess? - k�rdezte.
• Meg szeretn�k n�zni egy-k�t dolgot – haraptam bele az ajkaimba.
• Csak nyugodtan – mosolygott.

B�lintottam, majd visszafordultam a monitor fel�. B�r haszn�lt volt, m�gis gyorsan t�lt�tt, aminek piszkosul �r�ltem. Azonnal megnyitottam az e-mail c�memet �s a bej�v� leveleket n�zegettem.
J�tt legal�bb h�rom Jasmine-t�l, mintha nem �rdekeln�, hogy telefonon szinte minden nap besz�lget�nk, meg n�h�ny m�sik bar�tomt�l. M�g Roman is �rt, mi �js�g velem, �s hogy nagyon hi�nyzom neki. Az ut�bbiaknak v�laszoltam, a v�g�re hagytam Jas leveleit.
Az els� kett� olyan volt, mint b�rmelyik m�s lev�l, amit t�le olvastam, de a harmadik sokkal szomor�bb, �lettelenebb �s tan�cstalanabb volt a t�bbin�l.

Szia Deby!

Gondolom m�g nem siker�lt beszerezned g�pet, ez�rt nem v�laszolsz t�l gyorsan.
Nem tudom, hogy mit csin�ljak. Minden rosszra fordult! Minden!
Ap�t kir�gt�k a c�gt�l, b�ty�mt�l megvont�k az egyetemen a t�mogat�st, anyuk�m nagyon beteg. Nem b�rjuk fizetni a lak�st �s att�l f�lek, hogy m�g a v�g�n utc�ra ker�l�nk. Teljesen �sszet�rtem!
Ne haragudj, hogy kor�bban nem mondtam el mindezt neked, de nem b�rtam telefonon k�z�lni, mert nem akartam besz�lget�s k�zben s�rni!

Rem�lem meg�rted.

Puszi: Jas.

D�bbenten b�multam a monitorra, mik�zben azon tanakodtam, vajon mit tehetn�k, hogy jobb� tegyem szeg�ny bar�tn�m �let�t. El se tudtam hinni, hogy ennyire rossz helyzetben vannak, hiszen �k mindig annyira j�k, mindig annyira becs�letesek. Mi�rt a j� emberekkel t�rt�nnek rossz dolgok? Ezt sosem b�rtam meg�rteni �s ezek ut�n m�g kev�sb� �rtettem az �letet.
Gyorsan r�kattintottam a v�laszol gombra �s �rtam neki p�r sort, amiben kifejtettem, mennyire sajn�lom mindazt, ami vel�k t�rt�nt, �s hogy nem lehetek ott vele. Pedig ilyenkor j�, ha ott az ember legjobb bar�tja. �n viszont nem tudtam ott lenni Jasmine mellett. Nagyon sajn�ltam a dolgot.
Miut�n megvoltam az e-mailekkel, kijelentkeztem �s kikapcsoltam a g�pet. Joel l�tta rajtam, hogy nincs minden rendben, de egyel�re nem bolygatta a dolgokat, ez�rt nagyon h�l�s voltam neki. Sok ember azonnal k�rdezgette volna, hogy mi a baj, de nem a r�szv�tnyilv�n�t�s miatt, hanem csak az�rt, mert annyira k�v�ncsiak, mert mindent tudni szeretn�nek. Ilyen pillanatokban j�ttem r� a legjobban, mennyire undor�t�ak tudtak lenni az emberek. Kir�zott a hideg ezekt�l a dolgokt�l.
Be�ltem a radi�tor mell�, szemben Joellel. Igazs�g szerint azon kellett volna tanakodnom, hogy m�gis mi volt az a dolog, ami r�vett, hogy a rezerv�tumban maradjak �jszak�ra. Rossz el��rzetem volt. Mintha... most v�ltozna meg az �letem bizonyos r�sze. Elhessegettem a gondolatot a nagyl�nny� v�l�sr�l �s komolyabbra ford�tottam a sz�t. T�nyleg olyan �rz�sem volt, valami meg fog v�ltozni a k�zelj�v�ben, ami ellen nem fogok tudni semmit se tenni. Tal�n ez�rt is hoztam fel az ott alv�s �tlet�t a helyett, hogy hazavitettem volna magamat. �gy �reztem, �gy van rendj�n, ennek �gy kell lennie. H�t nem b�ntam, �gy voltam vele, akkor legyen �gy. Kib�rom.

• Mi a gond? - z�kkentett ki Joel a gondolataimb�l.
• Jasmine el�g nagy bajban van – taglaltam.
• Mes�lj.

Tettem, amit k�rt. Elmes�ltem neki mindent, amit bar�tn�m le�rt a lev�lben. Csak �gy d�ltek bel�lem a szavak, m�rhetetlen�l komolyan besz�ltem. Joel v�gig �gy figyelt r�m, mintha a kedvenc filmj�r�l mes�ltem volna neki, szinte itta minden szavamat. Ezut�n elmes�ltem azt is, mi mindent csin�ltunk LA.-ben a bar�tn�immel, hogy Jasmine olyan nekem, mintha testv�rek lenn�nk, �s ez�rt is volt olyan neh�z elj�nn�m Los Angeles-b�l. Most �n besz�ltem ki magamat. Az id� pedig csak telt �s telt. Egyre jobban kisz�radt a torkom, �reztem, hogy szomjas vagyok, de nem akartam inni, ink�bb csak besz�ltem �s besz�ltem.
A mes�l�sb�l Jasmine-r�l eljutottam az �n �letemig. Hogy mi minden t�rt�nt velem LA hatalmas vil�g�ban, �s most �gy �reztem, teljesen megny�ltam Joel el�tt. Nem voltak tabuk, mindent elmondtam, kinyilv�n�tottam azt, amit gondolok. �szinte voltam, magammal szemben is.
Negyed tizenegykor akadt ki a torkom. Olyan szinten szomjas voltam, hogy sz� szerint megnyikkantam, amikor meg akartam sz�lalni. Joel sz�vb�l nevetett, majd k�zen fogott �s lehurcolt mag�val a konyh�ba. Abraham a t�v� el�tt �lt, valami amerikai foci meccset n�zett. Igaz�b�l sose �rtettem, hogy mi abban a j�. A j�gkorong meccseken legal�bb van vereked�s, izgalom, de az amerikai fociban a legnagyobb sz�m az, hogy egym�snak ugranak, azt�n dob�lj�k egym�snak a labd�t. �szint�n sz�lva nekem egy�ltal�n nem tetszett.
Joel �nt�tt nekem rostos �d�t�t, �n pedig egym�s ut�n k�t poh�rral lehajtottam bel�le. Legal�bb a torkomat siker�lt megnyugtatni.
Vend�gl�t�m meg�hezett a nagy figyel�sben, pattogtatott mag�nak kukoric�t – vagyis h�t szerintem kett�nknek, mert baromi sokat betett a mikr�ba. K�rdez�s n�lk�l is megmagyar�zta, hogy van n�h�ny filmje g�pen meg DVD-n, legal�bb addig sem fogunk unatkozni.
Felvitt�nk egy �veg k�l�t, k�t t�l pattogatott kukoric�t, majd m�g Joel be�ll�totta a filmet, �n addig lefek�dtem hasra az �gyon. Elind�totta, majd vissza�lt mell�m.

• Mit n�z�nk? - �rdekl�dtem.
• Gondoltam nem akarsz belez�s horrort n�zni, sz�val ink�bb „Az �rd�g Prada-t visel” lesz most a k�z�ppontban – magyar�zta.

Anne Hathaway �ll�t�lag nagyon j�t alak�t benne. Izgatottan v�rtam.
M�r az elej�n megtetszett, �s ahogy bonyol�dott a helyzet, m�g jobban elvar�zsolt. Joelel egyfolyt�ban csak t�mt�k a fej�nket kukoric�val, felv�ltva ittuk a k�l�t, pont �gy, mint k�t testv�r.
P�r pillanatig felmer�lt bennem egy k�rd�s: vagy t�bb? Ezt gyorsan elhessegettem az agyamb�l.
Az utols� f�l �r�ban m�r nem volt se popcorn, se k�la, sz�val csak a filmnek �lt�nk. V�g�l is teljesen elvar�zsolt, nagyon sz�rakoztat� film.
�jf�l ut�n, de negyed egy el�tt lett v�ge. Ameddig Joel levitte az �res �veget �s a k�t t�lat, addig �n kikapcsoltam a g�p�t, majd felkerestem az emeleti f�rd�szob�t. Volt benne egy magas, de v�kony t�k�r, amiben �ppen l�ttam az eg�sz fels�testemet. Viccesen �lltak Joel ruh�i, �gy l�ttam, hogy nagyon is j�l d�nt�ttem. Miut�n alaposan megfigyeltem magamat a sz�momra XXL-es ruh�kban, kerestem fogkr�met �s az ujjam seg�ts�g�vel egy kicsit �tsik�ltam a fogaimat.
Kezdtem �rezni, hogy a szemeim le akarnak csuk�dni, �gy visszamentem a szob�ba, ahol m�r Joel is jelen volt. M�g csak most esett le, hogy egy �gyban fogunk aludni, mivel nincs se vend�gszoba, se vend�g�gy. Nem vertem ki e miatt a hisztit, ink�bb csak kijelentettem, hogy �n alszom bel�l �s �tm�sztam az �gyon, be a radi�tor melege mell�.

• Nehogy bepr�b�lkozz – intettem le Joelt mosolyogva.
• Ugyan! �gy ismersz? - nevetett.

Megr�ntottam a v�llaimat �s a h�tamra fek�dtem. Joel felcsukta az �jjeli l�mp�j�t, majd a nagyot lekapcsolta. Befek�dt mell�m �s a fej�re h�ztam a paplant. Nevetve kereste a kiutat al�la, �n pedig sz�rakozottan n�ztem a pr�b�lkoz�s�t.

• K�rhetek valamit? - sz�laltam meg, amikor kiszabad�totta mag�t.
• H�t persze!

Egy kicsit gondolkodtam, hogy hogyan is kellene megfogalmaznom a k�rd�st a n�lk�l, hogy megb�ntan�m. V�letlen�l se akartam elrontani az est�t.

• Nem szeretn�m, ha a suliban kitud�dna, hogy itt aludtam n�latok. Tudod, nagyon ut�lom, ha pletyk�kat terjesztenek r�lam – mondtam.

L�ttam az arc�n, hogy megkem�nyedik, de m�gis elmosolyodott. Nem tudott �tverni, l�ttam rajta, hogy nem �r�l a dolognak. Nem olyan igazi mosoly volt az, mint amilyen lenni szokott, mint amit m�r a hetek alatt megszoktam. Tudtam j�l, ez nem a legkellemesebb k�r�s a sz�m�ra, de nekem fontos volt. Nem akartam, hogy az eg�sz suliban mi legy�nk a t�ma.

• Rendben van – b�lintott.
• Joel, ne haragudj, �n csak...
• Nyugi Deby! Semmi gond.

Vigyor�ban l�ttam a f�jdalmat, de pr�b�ltam �gy tenni, mintha megnyugodtam volna. Ut�lag eszembe jutott, tal�n jobb lett volna, ha nem az este k�rem meg erre, hanem reggel, hazafel� menet. Akkor legal�bb hagytam volna neki id�t, hogy feldolgozza, ameddig nem l�t. �gy viszont nem szomorkodhatja ki mag�t el�ttem. Rossz lehetett neki. Megsajn�ltam, f�leg az�rt, mert nem akartam megb�ntani. Nem volt j� l�tni, hogy szomor�.
�s�tottam egyet, Joel pedig �vatosan megsim�totta az arcomat.

• Aludjunk? - k�rdezte.
• Ha neked nem gond.
• Nem az – kacsintott.

B�lintottam, majd megint letettem a fejemet a p�rn�ra. Joel az �jjeli l�mp��rt ny�lt �s eloltotta.
Egym�s fel� fordulva fek�dt�nk, �s ahogy els�t�t�lt a szoba, motoszk�ltam egy kicsit, Joel kez�t keresve. A bal karj�t a p�rna al� b�jtatta, a jobb azonban egyszer�en k�zt�nk pihent az �gyon. K�t kezemmel k�zrefogtam, majd �lomra hajtottam a fejemet.