A f�k... h�t, hogy is mondjam, nem t�l sok j�t �g�rtek nekem. Ott voltak, p�r m�terre t�lem, fenyeget�en �s f�lelmetesen. Legink�bb a f�ldet b�multam, hogy ne essek megint el a saj�t h�lyes�gemb�l. A kavicsok hangosan jelezt�k a k�zeled�semet, ezzel is pr�b�ltam elvonni a figyelmemet az erd�r�l. A l�baim egyre gyorsabban v�ltott�k egym�st. Eleinte m�g �gy volt, hogy jobb...bal...jobb...bal. �s most ez lett bel�le: jobb.bal.jobb.bal.jobb.jobb. Most nem balnak kellett volna j�nnie? �gy megfeledkeztem magamr�l, hogy m�g ezt is elt�vesztettem.
Egy m�sodpercre meg�lltam, mert l�pteket hallottam. Hangosan ver� sz�vvel �lltam egy helyben, eg�szen addig, m�g morg�st nem hallottam az erd�b�l. Ijedtemben rohanni kezdtem befel�, a t�lem telhet� leggyorsabban futottam, eg�szen addig, m�g meg nem l�ttam az els� h�zat. A vicces az volt, hogy innent�l kezdve megint norm�lis, aszfalt utak voltak. Igaz, nem volt sz�les, maximum annyira, hogy egy nagyobb aut�, p�ld�ul terepj�r� elf�rjen rajta. Nekem ez is t�k�letesen megfelelt, m�r sz�zszor jobban �reztem magamat, mint kor�bban.
Fogalmam sem volt, hogy m�gis melyik h�zat kell keresnem, de mivel minden lak�j el�tt ott volt egy postal�da, amire r� volt �rva a csal�d neve. Legal�bb t�z percig kanyaroghattam �ssze-vissza az utakon a h�zak k�z�tt, m�g megtal�ltam a Shafra lak�st.
A h�z padl�sszob�s volt, viszont nem t�l nagy. A falak barna f�val voltak befedve, az ablakok p�rk�nyai feh�rrel lettek festve. A bej�rati ajt� oldalt helyezkedett el, j�rd�n mentem el addig.
Az �p�let mellett volt egy mell�k�p�let �s n�h�ny m�terrel m�g h�tr�bb, a f�k el�tt volt egy gar�zs.
Be�lltam az ajt�ba �s kopogtattam. Mind�ssze n�gy m�sodpercet kellett v�rnom, m�g megjelent egy id�s�d�, magas f�rfi velem szemben. Nem t�nt nagyon bar�ts�gosnak, de nem is volt t�l komoly.

• Seg�thetek? - k�rdezte.

B�lintottam �s �pp felelni akartam, amikor meghallottam, hogy egy ismer�s hang a nevemet ki�ltja.
Oldalra ford�tottam a fejemet, Joel �ppen akkor jelent meg �gy �t m�terre t�l�nk. Sz�lesen mosolygott, majd odaj�tt hozz�m �s nagy lend�lettel mag�hoz �lelt, majd elengedett. A f�rfi fel� fordult, gondoltam be akar minket mutatni egym�snak.

• Apa, � Deborah Spencer. Deby, � az ap�m, Abraham.

A r�gies nev� f�rfi kedvesen elmosolyodott �s kezet ny�jtott fel�m.

• Nagyon �r�l�k.

Elfogadtam a k�zfog�s�t �s udvariasan feleltem.

• �gyszint�n.

Abraham Joel fel� fordult.

• Bej�tt�k, vagy?
• Nem, a gar�zsban lesz�nk.

A f�rfi b�lintott, m�g egyszer r�m mosolygott �s bement a h�zba. Becsukta az ajt�t maga m�g�tt, �n pedig Joel fel� fordultam. A fej�vel intett, hogy induljunk el, �gy be�lltam mell� �s szinte egyszerre l�pkedt�nk a z�ld f�v�n. A gar�zs szerintem Joel �ltal eszk�b�lt lehetett, nem volt t�l perfekt, de szerintem neki t�k�letesen megfelelt. �s ha � �gy szerette, nekem mi okom lenne nem kedvelni?
Kinyitotta az ajt�t �s bement felkapcsolni a villanyt. A helyis�g teli volt szersz�mokkal �s k�z�pen ott �llt az aut� is, ami nem kicsi fel�j�t�s�rt k�ny�rg�tt. M�g �n is l�ttam rajta, mennyire sok munka van vele. Nem b�ntam, legal�bb s�r�bben j�rk�lhatok oda.
Joel el�keresett nekem egy sz�ket, legyen mire le�ln�m, azt�n felnyitotta a motorh�ztet�t �s s�hajtott egyet. Megr�zta a fej�t �n pedig akaratlanul is elmosolyodtam. Tudtam, hogy mi j�rhat a fej�ben. K�r�lbel�l ez: Jesszusom, ez sok�ig fog tartani!
Levettem a t�sk�mat a h�tamr�l �s nekit�masztottam az egyik szekr�nynek, majd le�ltem a sz�kre.

• Most mit fogsz csin�lni? - k�rdeztem.
• Komolyan szeretn�d, hogy elmagyar�zzam neked? - nevetett.

Gonoszan mosolygott r�m, �n pedig duzzogva pislogtam a szempill�im m�g�l.

• Az�rt csak pr�b�ld meg.

Felseg�tett a sz�kr�l �s oda�lltam mell�. Mondott sok dolgot, de �n olyasmiket �rtettem meg, hogy motor, cs�, h�t�v�z stb. Egy�bk�nt annyi volt az eg�sz, hogy: k�zbe vett egy m�ty�rt, hozz�fogta egy f�m valamihez egy furcsa iz�vel. Sz�ks�gem lett volna egy Y kromosz�m�ra ahhoz, hogy felfogjam, amit eredetileg mondott. �gy d�nt�ttem, hogy az�rt egy kicsit megpr�b�lok Joel-nek seg�teni, ez�rt ha k�rte a csavarh�z�t vagy valami hasonl�t, azonnal ugrottam, hogy odaadjam neki, de komolyabban m�r nem mentem bele a dolgokba. Ink�bb csak figyeltem, hogy mit csin�l.

• Jut eszembe, hoztam nasit, ha m�r �gy is itt l�gok a nyakadon – jelentettem ki.
• Szuper! �hes vagyok! - vigyorgott.

Odamentem a t�sk�mhoz �s el�vettem bel�le egy zacsk� chipset. Odadobtam Joelnek, aki f�l k�zzel elkapta. Kibontotta �s m�r evett is, �n pedig j�l sz�rakoztam rajta.
Szerel�s k�zben mes�lt nekem vicceket, r�gi t�rt�neteket, ciki sztorikat, amik vele vagy �ppens�ggel a bar�taival t�rt�ntek meg. Annyit besz�lt, hogy mellette v�gre nem �reztem azt, hogy nekem is dum�lnom kell. J�kat nevettem a vid�m t�rt�netein, felvillanyozta az eg�sz napomat �s elfeledtette velem minden probl�m�mat.
A r�di�t hangosabbra vettem, mert az egyik kedvenc sz�momat j�tszott�k. K�rbet�ncoltam a kocsit �s az eg�sz gar�zst, ez�ltal �n lettem az, akin nevettek. Szinte megfagytam, amikor leesett, hogy nem egyetlen egy nevet�st hallok, hanem kett�t, k�t k�l�nb�z� f�rfi nevet�s�t.
Zavartan pislogtam a gar�zs ajtaj�ban �ll� sr�cra, �s ahogy eln�ztem, Joelt is meglepte a h�vatlan vend�g l�togat�sa. A fi� k�zelebb j�tt, �n pedig belesuvasztottam a kezeimet a nadr�gzsebembe.

• Deby, � Penn, az unokab�ty�m – mutatta be a magas sr�cot.
• Szia Deby – a sr�c vigyora nem olyan tiszta �s boldog volt, mint a Joel�, ink�bb er�ltetett.
• Hell� – k�sz�ntem.

Odamentem a r�di�hoz �s udvariasan lejjebb vettem, hogy tudjanak a fi�k norm�lisan besz�lgetni, b�r nem igaz�n l�ttam a bar�tomon, hogy sz�vesen t�rsalogna a kuzinj�val.
Ahogy Penn beljebb j�tt, megfigyeltem. Ak�r lehetett volna � Chace, vagy Liam, vagy b�rki m�s a band�b�l, ugyan�gy n�zett ki, mint a t�bbiek. R�z sz�n� b�r�n dagadtak az izmok, fekete haj�t r�vidre ny�rta, szerte�gaz�ra. P�l�t viselt �s t�rdnadr�got, l�b�n agyonhaszn�lt sportcip�t. �rdekl�dve figyeltem minden mozdulat�t. K�zelebb j�tt hozz�nk �s be�llt Joel mell�. A motorh�ztet� f�l� hajolva magyar�zott valamit az aut�val kapcsolatban, de �n semmit nem �rtettem bel�le.
Joel egyet�rt�en b�lintott, de l�ttam rajta, hogy nem �rezte t�l j�l mag�t a sr�c mellett.
Penn egyszer n�zett r�m, tekintete furcsa volt, megmagyar�zhatatlan. M�g egyszer Joelhez fordult �s mormolt neki valamit, majd intett nekem �s kiment a gar�zsb�l.
Egy f�l percig dermedten b�multam ut�na, meg sem tudtam fogalmazni, hogy milyen �rz�sek kavarogtak bennem. Felett�bb k�l�n�snek tal�ltam a fi�t, mint az �sszes t�bbi bandatagot is, m�gis volt benne valami, valami szomor�s�g, amit visszatart, hogy m�sok ne l�thass�k rajta.

• Ez fura volt – jelentettem ki v�g�l.

Joel egyet�rt�en b�lintott. L�ttam rajta, hogy d�h�s, de tudtam j�l, hogy nem r�m. Hisz �n csak �lltam egy helyben �s pr�b�ltam kev�sb� h�ly�n �rezni magamat, mint amennyire b�na volt a helyzet. �ts�t�ltam a gar�zs t�loldal�ra, meg�lltam az aut� mellett �s azt figyeltem, amit a bar�tom csin�l. Ahogy belemer�lt a jav�t�sba, egyre nyugodtabb lett az arca minden von�sa, de �gy is ler�tt r�la, hogy id�nk�nt nyugtalankodik. �gy d�nt�ttem, nem hagyom sokat gondolkodni, besz�ltetni kezdtem, csak ne legyen cs�ndben. Nem akartam, hogy belemer�lj�n a gondolataiba �s azon t�rje mag�t, mi a helyzet az unokatestv�r�vel.
Rengeteg mindenr�l besz�lt�nk, hogy eltereljem a figyelm�t: balesetekr�l – ezekre �gy l�ttam, hogy b�szke volt, legal�bb volt mivel felv�gnia -, olyan dolgokr�l, amiket kiskor�ban k�vetett el, nevezz�k cs�nyeknek. V�gre m�sra tudott figyelni Penn helyett, ami az �n helyzetemet is megk�nny�tette. Legal�bb nem r�lam �s nem a fura unokates�j�r�l volt sz�.
Megpr�b�lta egy p�rszor beind�tani a motort, de m�g mindig nem siker�lt. S�hajtott egyet �s elmagyar�zta, hogy sz�ks�ge lenne egy alkatr�szre, �n pedig ett�l a perct�l kezdve meg�g�rtem, nem pr�b�lom meg meg�rteni azt, amit magyar�zni pr�b�lt.
Visszatette a szersz�mos l�d�t a hely�re, majd fel�m fordult.

• K�r, hogy nincs v�lt�ruh�d, elvinn�lek ugrani – mosolygott.

Visszak�rdeztem, mert egy p�r m�sodpercig azt hittem, hogy rosszul hallottam.
Az, hogy �rdekelt a t�ma, m�g jobban feldobta a hangulat�t. H�t, ha ennyi kell, hogy �jra mosolyogni l�ssam, minden ut�n ennyire �rdekl�dni fogok.

• Van a rezerv�tumban egy sz�k�k�t, ami k�r� fel van h�zva egy �p�let, vagy nevezz�k ink�bb eml�km�nek. A l�nyeg, hogy a sz�k�k�t m�ly �s az eml�km� egy m�teres p�rk�ny�r�l szoktunk bele ugr�lni. Igaz nem nagy a t�vols�g, de j� sz�rakoz�s – magyar�zta.

�gy m�r sokkal tiszt�bb volt minden. Megv�rtam, m�g lecsukja a villanyt, azt�n kiment�nk a gar�zsb�l. Bez�rta az ajt�t �s elindultunk a h�z fel�. M�r s�t�tedett, nem is tudom, mennyi ideig lehett�nk bent a gar�zsban. Csak �gy elsz�llt az id�.

• Szeretn�m kipr�b�lni azt az ugr�st – jelentettem ki. - Ha adsz nekem ruh�t, abban leugrok.

Joel sz�lesen elmosolyodott, majd �sszefonta a karjait a mellkasa el�tt. Ezt igennek vettem.
Bement�nk a h�zba, fel a l�pcs�n �s meg sem �lltunk Joel szob�j�ig. A k�zepes m�ret� szob�ban volt egy �gy, egy ruh�sszekr�ny, �s egy �r�asztal, rajta egy haszn�lt sz�m�t�g�ppel.
Le�ltem az �gy sz�l�re, ameddig Joel kiv�logatott mag�nak �s nekem n�h�ny ruh�t. Az eny�imet lepakolta mell�m, majd az ajt�hoz l�pett.

• �lt�zz �t nyugodtan, �n addig lemegyek ap�hoz – mondta, majd egyed�l hagyott a szob�ban, becsukva maga m�g�tt az ajt�t.

Levetk�ztem feh�rnem�re �s felvettem a sr�c – sz�momra legal�bbis – hatalmas ruhadarabjait.
P�l�j�nak ujja a k�ny�k�mig �rt, a t�rdnadr�gja nekem hossz�nadr�g volt.
M�g a zoknit is �tvettem, mivel kiskoromban bel�m nevelte Mischa, hogy legk�nnyebben a l�bamon kereszt�l f�zhatok fel.
Felkaptam a saj�t cuccaimat �s lementem a konyh�ba. Abraham �ppen f�z�tt, Joel vele besz�lgetett.
A haverom r�h�gni kezdett, amikor megl�tott a ruh�iba. L�tsz�lag az apj�t sem zavarta az, amire �ppen k�sz�lt�nk, j�l elvolt egymag�ban. Joel el�vett k�t hatalmas t�r�lk�z�t �s az egyiket odaadta nekem. Miel�tt kiment�nk a h�zb�l, Abraham csak annyit mondott, hogy vigy�zzunk magunkra �s nehogy elkapjanak minket. K�s�bb ezt Joel megmagyar�zta, hogy van egy f�rfi, aki est�nk�nt a rezerv�tumban m�szk�l, hogy megn�zze, minden rendben van-e. A sz�k�k�tba val� ugr�l�s ugyanis rendbont�snak sz�m�tott. �gy h�t m�g izgalmasabb volt az eg�sz.
Fogalmam sem volt, hogy merre megy�nk, egyszer�en csak k�vettem Joelt, aki vid�man f�ty�r�szett mellettem egy dalt. T�j�koztatott arr�l, hogy nem kell f�lnem, a v�z meleg �s a l�pcs� nem azon az oldalon van, ahova ugrani fogunk. Ez a k�t dolog egy kicsit megnyugtatott, de az�rt az izgalom m�g mindig ott volt bennem.
Mikor oda�rt�nk a sz�k�k�thoz, m�g jobban megdobott az adrenalin. A k�t k�r�l volt egy f�lk�r alak� m�eml�k, szobrokkal. �p�tettek neki amolyan „p�rk�ny szer�s�get”, amir�l Joel is mes�lt, �gy 3 m�terrel a v�z felett. M�g l�pcs� is volt, azon lehetett oda feljutni. Nem �rtettem, hogy ha tilos ugr�lni, minek �p�tettek oda l�pcs�t. Minden esetre nem zavart egy�ltal�n. Csak megk�nny�tette a dolgunkat. A k�t k�zep�re egy „beton kifut�” vezetett be, legal�bbis �gy n�zett ki. Onnan k�z�pr�l vezetett le h�rom l�pcs�fok. Nekem az volt a feladatom, hogy �gy ugorjak, nagyj�b�l k�t l�p�ssel a l�pcs� mellett �rkezzek. B�ven volt hely a medenc�ben.
F�jtam egyet, Joel pedig nevetni kezdett. Megfogta a kezemet �s felseg�tett a bizarr l�pcs�n. A cuccainkat �s a t�r�lk�z�ket lent hagytuk a sz�k�k�t sz�l�n�l, a cip�kkel egy�tt. �n m�r csak abban rem�nykedtem, hogy ne lopj�k el �ket.
Joel, l�tva a f�lelmemet, kinevetett, mint �ltal�ban. Persze nem g�nyosan, vagy lekezel�en, hanem vid�man �s bar�ts�gosan. �n is nevettem, de �n azon, hogy mekkora �r�lts�get k�sz�l�k v�grehajtani.
Joel oda�llt a beton sz�l�re, majd r�m mosolygott. Beleharaptam az ajkamba, mert f�ltem, hogy elsik�tom magamat, amikor leugrik. � pedig nagy vid�man elrugaszkodott, �s k�t m�sodperc m�lva m�r hallottam is a csobban�s�t. Ijedten n�ztem ut�na, � pedig p�r pillanat m�lva m�r teljesen eg�szs�gesen jelent meg a felsz�nen.

• T�k�letes a v�z, gyere nyugodtan! - intett.

Oda�lltam a p�rk�ny sz�l�re �s m�lyet l�legeztem. Pr�b�ltam nem figyelni a remeg� kezeimre, l�baimra, ink�bb elm�ly�ltem Joel biztat� mosoly�ban, aki egy kicsit arr�bb �llt, hogy nehogy r� ugorjak. D�nt�ttem �s elengedtem magamat.
A zuhan�s r�vid volt, de hatalmas adrenalin bomba. Nagyot csobbantam v�zbe�r�skor, �reztem a kellemes meleget a testem k�r�l. L�baimmal fell�ktem magamat �s hamarosan m�r �jb�l l�thattam Joelt, ahogy felszabadultan nevet: rajtam.
El�sz�r azt hittem, hogy elmos�dott a szempillaspir�lom, azt�n r�j�ttem, hogy a d�lut�ni gyors tusol�s ut�n nem sminkeltem �jra magamat. A bar�tom ennek ellen�re a t�rd�nek t�maszkodva, nagyon j�l mulatott rajtam.

• Mi olyan vicces? - k�rdeztem a szem�ld�k�met felvonva.
• Ne haragudj, de nagyon csinos vagy a vizes ruh�imban!

Mosolyogva megr�ztam a fejemet �s legyintettem, majd odamentem a l�pcs�h�z �s le�ltem. Joel mellettem foglalt helyet. A l�pcs� legalj�n �ltem, �gy majdnem a nyakamig ellepett a v�z. Joel egy fokkal feljebb �lt, de m�gsem l�ttam rajta, hogy f�zna.

• Hogy tetszett? - k�rdezte.
• Borzalmas volt! - hazudtam, de �gy l�ttam, hogy � elhitte. - Dehogyis, im�dtam!

Velem egy�tt nevetett �s ny�jt�zkodott egyet. A sz�k�k�t k�r�tt gy�lekeztek a f�k, pr�b�ltam nem arra figyelni, de valami�rt vonzott�k a szemeimet. Az �gbolt m�r bes�t�tedett, �s b�r hideg volt, az�rt a csillagokat lehetett l�tni. A sz�k�k�t nem volt kivil�g�tva, egyszer�en csak �llt el�tte egy villanykar� �s ennyi. Megd�bbentem, amikor leesett, hogy mennyire romantikus helyzetbe ker�ltem. Hirtelen megb�ntam, amikor nem gondolkodtam el�re �s ekkora bajba kevertem saj�t magamat. Joel a legjobb bar�tom �s nem akartam megb�ntani. �gy d�nt�ttem, hogy elterelem a t�m�t, mert nem akartam, hogy m�g nehezebb legyen elhagyni Blue Lake-t. �gy �ltem a l�pcs�n, hogy meglegyen Joel �s k�ztem a kell� t�vols�g. Rosszul �reztem magamat ebben a kellemetlen helyzetben. T�m�t kellett v�ltanom �s kicsit bunk�nak is �reztem magamat miatta, de �nz� voltam �s nem volt m�s v�laszt�som.

• Mi t�rt�nt az unokates�ddal? - k�rdeztem hirtelen. - Olyan volt, mint...

Nem b�rtam befejezni a mondatot, mert Joel felhorkantott.

• Chace.
• Igen – b�lintottam.

S�hajtott egyet. A hangja komoly volt.

• Hossz� sztori.
• Akkor mond el r�viden – aj�nlottam. - �s ha nem megy, van id�m.

Fanyarul elmosolyodott, mik�zben megpr�b�lta gondolatban �sszefoglalni a mondand�j�t. �n csendben v�rtam, nem s�rgettem �t a vil�g�rt sem.

• Az igazs�g az, hogy Penn �s �n nagyon sokat l�gtunk egy�tt. � volt a legjobb bar�tom �s azt hiszem, hogy � ut�lta tal�n a legeslegjobban Chace-t. Azt�n t�rt�nt vele egy baleset, elt�rte a l�b�t �s nem engedt�k, hogy megl�togassam. A nagyb�ty�m azt mondta, hogy �sszeszedett egy nagyon fert�z� betegs�get is, ez�rt nem mehettem el hozz�. Borzalmas volt �s ez egy h�napon �t �gy ment. Azt�n nem b�rtam tov�bb, �gy d�nt�ttem, hogy ak�rmilyen fert�z�se van, akkor is a legjobb bar�tom, �gy h�t elmentem hozz�juk. Semmi baja nem volt – mondta maga el� t�n�dve.

V�rtam, hogy folytassa, nem akartam megsz�lalni, nem akartam belesz�lni. Egyszer�en csak hagytam, hogy besz�ljen �s elt�n�dve figyeltem, ahogy mes�l.

• Vagyis h�t egy�ltal�n nem volt j�l – mondta lassan. - A haj�t r�vidre ny�ratta, pedig im�dta a hossz� haj�t. Csin�ltatott egy tetov�l�st a mellkas�ra, �s borzaszt� mogorva volt... Esk�sz�m, r� sem ismertem els�re! Azt�n megjelent Chace �s a band�ja, b�r akkor m�g csak �ten voltak. Penn lett a hatodik – majdnem elcsuklott a hangja, de szomor�s�g�t m�rhetetlen gy�l�let vette �t. - Jesszusom, de gy�l�ltem azt a napot!

Els�re megijedtem az utols� mondat�t�l, akkora haraggal mondta ki, hogy �sszerezzentem t�le. Odamentem volna hozz� legsz�vesebben, hogy magamhoz �leljem, hogy megnyugtassam, de tudtam, hogy az v�gzetes hiba lett volna a r�szemr�l, �gy h�t meg sem mozdultam, csak n�ztem.

• S�t�nist�k? - bukott ki bel�lem a k�rd�st �s v�rtam, hogy Joel megint nevessen a h�lyes�gemen, de most nem tette, s�t nagyon komolyan n�zett r�m.
• Ezen �n is gondolkodtam, de... nem b�rom elhinni! Penn nem ilyen, nem �r�lt. Legal�bbis k�zel egy �ve m�g nem volt az.

�rtetlen�l pislogtam r�, nem tudtam, hogy vajon mi j�rhat a fej�ben, b�r szerettem volna egy kicsit tudni. L�ttam rajta, hogy mennyire f�j neki ez az eg�sz �s �n nem akartam ellombozni.

• Ha gondolod, v�lthatunk t�m�t – aj�nlottam.

Nem felelt semmit, csak megr�zta a fej�t �s maga el� n�zett, mik�zben ujj�val a v�zzel sz�rakozott. Azon tanakodtam, hogyha t�m�t v�ltan�k a fejr�z�sa ellen�re, m�gis mir�l lehetne sz�. Kir�zott a hideg, mert att�l f�ltem, hogy r�m terel�dne a sz� �s ezt nem akartam, ez�rt szem�t m�don tov�bb k�rdez�sk�dtem a szekta tagjair�l.

• �s a t�bbiek? Hogy alakult ki ez az eg�sz? Feln�ttekkel mi van? Nem tesznek ellen�k semmit?

Csendben volt �s egy ideig nem felelt, csak maga el� n�zett. Azonban a cs�nd nem tartott sok�ig, mivel ismeretlen – vagyis nekem m�r ismer�s – morg�s zavarta meg. Ijedten Joel-re n�ztem, � viszont teljesen nyugodt volt. Egy kicsit hallgat�ztam �s v�rtam, hogy t�rt�nik-e valami.

• Mi volt ez? - k�rdeztem v�g�l.

Joel �jra elmosolyodott, ami azonnal megnyugtatott. Olyan r�gen l�ttam a fogsor�t, hogy m�r komolyan kezdett hi�nyozni. Nem szerettem, amikor b�skomor volt.

• Megijedt�l? Hisz csak valami �llat volt az erd�b�l.

Zavartan nevettem magamon, ami�rt ennyire k�nnyen megijedtem egy kis semmis�gt�l. Elmagyar�ztam Joel-nek is, mi a helyzet velem, hogy van ez a „betegs�gem”, ami persze nem igazi betegs�g, csak �n tartottam mindig is annak. Nem nevetett ki, egyszer�en csak mosolygott r�m, �n pedig egyszer a v�z al� mer�ltem, hogy bevizezzem a hajamat.

• Fogalmam sincs, hogy hogyan alakult ki ez az eg�sz. Csak azt tudom, hogy Chace alap�totta meg ezt az eg�sz band�t. Csatlakozott hozz� Benjamin, majd Liam, azt�n Lewis, Penn, Joseph �s v�g�l Christiano. Ismertem Josephet is, a sz�lei ap�m bar�tai. Biztosra veszem, hogy � sem �r�lt s�t�nista, aki gyerekeket �ldoz fel az �rd�gnek – morogta.

Nevetni t�madt kedvem az utols� mondat�t�l, de mivel r�j�ttem, hogy mennyire komolyan gondolta, ink�bb csendben maradtam �s csak b�multam r�. Hagytam, hogy elmondjon nekem mindent, hogy mennyire ut�lja azt a band�t, f�leg Chace-t az�rt, mert elvette t�le az unokab�tyj�t. T�relmesen v�gighallgattam, ahogy elejtett egy-k�t cs�nya sz�t, elt�rtem neki, hogy szidott mindent, de amikor felhozta, hogy biztosan minden miatta t�rt�nt, akkor m�r fell�zadtam a v�lem�nye ellen, �s megk�rtem, hogy felejtse el, hogy az � hib�ja.

• Nem tehetsz arr�l, ha valaki meg�r�l – mondtam komolyan.

V�gig ott volt bennem a k�sztet�s, hogy odab�jjak hozz� �s megnyugtassam, de min�l nagyobb volt a v�gy, ann�l er�sebben �lltam ellen neki. �k�lbe szor�tottam a kezeimet, �s becsuktam a szemeimet, hogy koncentr�lni tudjak. Er�ltettem, hogy �gy viselkedjek, mintha egy ismeretlennel besz�lgetn�k, nem pedig a legjobb bar�tommal.
�reztem a remeg�st, ami annyit jelentett, hogy m�r nem �reztem j�l magamat a v�zben. Azonban m�g nem akartam hazamenni, t�l kor�n volt a sz�momra �s nem akartam Joelt egyed�l hagyni. Gonosz dolog lett volna t�lem. �gy �reztem, sz�ks�ge van r�m.
Hangokat hallottam m�eml�k m�g�l, reakci�k�ppen nagy leveg�t vettem �s lebuktam a v�z al�. V�letlen�l sem akartam lebukni azzal, hogy a meleg viz� sz�k�k�tban besz�lgetek �s tal�n n�mi piszkot is belehordok. Ki tudja, hogy ez a n�p mennyire allergi�s erre.
Nem b�rtam sok�ig leveg� n�lk�l, ez�rt felbuktam a felsz�nre. Joel vigyorgott, mint mindig, �n pedig �rtetlen�l n�ztem r�. Fogalmam sem volt, hogy mi olyan vicces.

• Nyugi Deby, ez csak Liam, Ben �s Chris.

� az m�r m�s, v�g�l is csak egy k�l�n�s banda h�rom tagja, mindh�rom nagyon magas �s er�s. Az addig ok�, hogy Joel nem f�l t�l�k, de � nem egy 55 kil�s, 163 centi magas t�r�keny l�ny.

• Szuper – motyogtam.

Eddig csak a hangjukat hallottuk, b�r el�g fura volt, hogy Joel azonnal felismerte a hangjukat, nekem mind ugyanolyannak t�nt. De h�t neki biztos volt ilyen adotts�ga, vagy beleszereltek a fej�be egy hangfelismer� csipet.
L�ttam a h�rom alakot, hogy k�zelednek a sz�k�k�t fel�. Most m�r nem b�rtam el�gg� messzi maradni Joelt�l, automatikusan k�zelebb b�jtam hozz�, a gyomrom �sszeh�z�dott a f�lelemt�l �s a bar�tomt�l v�rtam v�delmet. L�ttam rajta, hogy nem �r�l a l�togat�knak. �n sem tettem.

• L�m l�m, szerelmes p�r a sz�k�k�tban – vihogott Liam �s adott egy �t�st Chrisnek.
• Mit akartok? - k�rdezte Joel.
• Ugyan, csak megn�zt�k, kik vannak itt – jelentette ki Chris.

Eg�sz testem beleremegett a f�lelembe, olyan szinten, hogy szerintem m�g Joel is meg�rezte.

• H�t csak mi – d�nny�gtem.
• L�m, a f�l�nk kisl�ny – Ben fura mosoly�t m�g �gy, vil�g�t�s hi�ny�ban is eg�sz j�l l�ttam. - Kipr�b�ltad az ugr�st?
• Aha.
• Tetszett?
• Igen.

Hallottam k�t hangot, hogy nevetnek. Ahogy l�ttam, Liam �s Chris sz�rakoztak olyan j�t rajtam.
A sz�vem m�r �ssze-visszakalimp�lt, a nevet�s pedig m�g jobban felp�rgetett. F�ltem, hogy hamarosan megjelenik a banda t�bbi fele �s elvisznek, hogy fel�ldozzanak a s�t�nnak �s feldaraboljanak, hogy k�nnyebb legyen elrejteni a holttestemet.

• Gyertek ki a v�zb�l – jelent meg Chace a sr�cok m�g�tt, egy pillanat alatt.

Joel tork�b�l m�rges morg�s sz�r�d�tt ki, majd len�zett r�m. Forgattam a szemeimet, de b�lintottam. Azonnal �reztem a fagyos hideget �s m�ris tudtam, hogy ha t�d�gyullad�som nem is lesz, att�l f�ggetlen�l m�g megf�zni biztosan meg fogok.
Odafutottam a t�r�lk�z�kh�z �s azonnal magam k�r� ter�tettem egyet. Joel megt�r�lk�z�tt �s gyorsan �t�lt�z�tt, �n viszont ott vacogtam, �sszegub�zva a f�ld�n. Odaj�tt hozz�m, �n pedig kiegyenesedtem. A sr�cok minket figyeltek, �n pedig hozz�b�jtam Joelhez.

• �t kellene gyorsan �lt�zn�d. Nem m�szk�lhatsz ilyen hidegben, vizes ruh�ban �t percig – suttogta a f�lembe, amit�l megint csak kir�zott a hideg.
• Ezek el�tt? - ny�gtem fel. - Viccelsz?

Hallottam a kuncog�st, de nem �rtettem, hogy hogyan hallott�k meg, hiszen �n olyan halkan mondtam, hogy csak Joel hallhassa meg, kiz�r�lag neki mondtam.

• Eltakarlak.

H�trafordult �s megk�rte a fi�kat, menjenek el, Chace azonban tagad�an �llt egy helyben. H�tat ford�tott nek�nk, a t�bbiek ut�nozt�k, de m�g �gy sem mentek el. K�zben megj�ttek a t�bbiek is, most m�r heten voltak. Tudtam, hogy v�gleg v�g�nk. Es�ly�nk sincs menek�l�sre.
Joel hozz�m b�jt �n pedig olyan gyorsan �t�lt�ztem, amilyen gyorsan csak tudtam. Ebben a pillanatban egy�ltal�n nem zavart, milyen kev�s �lt�zetben voltam a haverom el�tt. Visszavettem a saj�t nadr�gomat, plusz m�g Joel �sszefoghatott k�t nadr�got, amit sikeresen magammal vittem, �gy azt is magamra vettem. B�r egy csom� ruh�t magamra aggattam, m�gis �gy vacogtam, mintha m�g mindig vizes ruh�ban lettem volna. Fejemet Joel mellkas�nak d�nt�ttem, fagyos kezeimet beledugtam a zsebeimbe.
A vizes cuccokat belegy�m�sz�lt�k a szatyrokba �s elindultunk visszafel�. Ami a legjobban zavart, hogy a t�bbiek vel�nk tartottak, mintha j� bar�tok lenn�nk, vagy hasonl�k. Att�l tartottam, hogy Abraham-hoz tartanak valami�rt f�lelmemben pedig majdnem els�rtam magamat. F�ztam, vacogtam, a kezeim feh�rek �s j�g hidegek voltak. Benjamin mellettem termett �s nem is r�m, hanem Joelre n�zett el�sz�r.

• Szabad?

Fogalmam sem volt, hogy mir�l besz�lnek, f�leg �gy, hogy a sr�c nem is engem k�rdezett meg, ink�bb Joelt kelletlen�l b�lintott �s m�r csak azt vettem �szre, hogy Ben felvett a karjaiba, mag�hoz �lelve, �n pedig igyekszek elfojtani egy sikolyt.
Olyan meleg volt a teste, hogy reszketve hozz�b�jtam. Kellemes illata volt, olyan beazonos�thatatlan, de nagyon tetszett. Meg is d�bbentem rajta, hogy nem ellenkeztem. Verg�dhettem volna, hogy eresszenek el, de enn�l kellemesebben esett Benjamin melege. Kezeimet belenyomtam a fels�j�nek zsebeibe, akkor j�ttem r�, hogy az alatt a kapucnis fels� alatt nem volt semmi m�s ruha. M�gis olyan meleg volt, mintha r�tegesen fel lett volna �lt�zve.
Egyszer csak azt vettem �szre, hogy meg�rkezt�nk. Az ajt� kiny�lt �s �reztem, hogy Ben letesz a f�ldre. Lend�letb�l odaugrottam Joelhez �s �reztem, hogy eddig hevesen dobog� sz�vem kezd lenyugodni. Hihetetlen volt, hogy az eg�sz bag�zs bej�tt vel�nk a h�zba, be is tel�tett�k a nappalit.

• K�sz�n�m – suttogtam Bennek, aki csak mosolyogva b�lintott.

Abraham is megjelent mellett�nk, tekintet�b�l sug�rzott az aggodalom. Ijedten n�zett r�m, majd a t�bbiekre, akik befoglalt�k az el�szob�t.

• Mi t�rt�nt?
• Semmi apa, csak Deborah kicsit f�z�s – h�zta el a sz�j�t Joel, de l�ttam rajta, hogy Ben miatt.

A bar�tomra n�ztem �s a l�pcs� fel� b�lintottam a fejemmel. Meg�rtette, mit szeretn�k, ez�rt elindultunk a l�pcs� fel�. Ahogy �vatosan h�tra n�ztem l�ttam, hogy Abraham megpaskolta Ben v�ll�t, mintha nagy haverok lettek volna �s �pp gratul�lt volna neki valami�rt.
Meg sem sz�laltam addig, m�g be nem �rt�nk Joel szob�j�ba �s egy lend�lettel be nem csaptam magam m�g�tt az ajt�t. M�g �n is �sszerezzentem a hangzavart�l, amit keltettem.
Le�ltem az �gyra �s az �r�ra n�ztem. M�r kilenc �ra m�lt egy kicsivel, �n pedig teljesen meglep�dtem, hogy �gy elrep�lt az id�. Az �gy mellett volt a radi�tor, szorosan odab�jtam hozz�.

• Jesszusom! - ki�ltottam fel.
• Mi a baj? - k�rdezte ijedten Joel.
• Semmi, csak ez a radi�tor... olyan forr�, mint Ben volt – d�bbentem le.

Egy p�r pillanatig csak n�zt�k egym�st, majd Joel zavartan elnevette mag�t.

• Most mi legyen?
• Hogy �rted? - k�rdeztem vissza.
• �gy �rtem, hogy maradsz m�g, vagy hazavigyelek, vagy valami?

J� k�rd�s volt, m�g �n magam sem tudtam, hogy mit kellene csin�lnom. Ha maradok, akkor szembe kell n�znem azzal, hogy k�zelebb ker�l�k a haveromhoz. Ha hazavitetem magamat, elmenek�l�k a probl�m�k el�l �s egyed�l leszek: ez�ltal unatkozni �s f�lni fogok. Egy ideig magamban t�pel�dtem a dolgokon, felvetettem �rveket �s ellen�rveket, egyszer-egyszer beleharaptam az ajkaimba, majd v�g�l d�nt�ttem.

• Itt aludhatok n�latok? - �rdekl�dtem.

Durva v�laszt�s volt, tudtam �n is j�l, de egyszer�en k�ptelen voltam hazavitetni magamat. K�s�n nem akartam menni, nem is akartam egyed�l maradni, �gy v�g�l �gy d�nt�ttem, hogy ott maradok Joeln�l. Lesz, ami lesz.